Padlógáz (Autobahnraser) Színes, szinkronizált német film, 2004 Főszereplők: Luke J. Wilkins, Alexandra Neldel, Henriette Richter-Röhl, Niels Bruno Schmidt, Manuel Cortez, Kristian Erik Kiehling, Ivonne Schönherr Rendezte: Michael Keusch 83 perc Constantin Film Best Hollywood Kft. Mozipremier: 2004. június 17. Egy csapat fiatal, a sebesség megszállottjai, felspécizett autóikkal rendszeres versenyeket szerveznek az autópályán. Az adrenalinszintjüket növelő illegális futamokat azonban az utóbbi időben gyakran rendőrjárőrök zavarják meg, akik tulajdonképpen azokat a high-tech technikájú autótolvajokat üldözik, akik drága sportkocsikat lopnak el az autópályán haladó kamionokból. Több hetes intenzív megfigyelés után a zsaruk azonban nem tudnak egyebet felmutatni, mint jó pár járőrkocsi roncsot és egy nagy adag frusztrációt. Schmitt-Janke parancsnok minden erőt az autólopási esetekre összpontosít, és megbízza az újonc Karl-Heinzt, hogy vegyen részt az illegális autóversenyeken. De a fiatalembernek van egy problémája, ugyanis Audi TT Quattrója egy rozsdás csotrogány. A versenyen első látásra beleszeret a gyönyörű Nickybe, aki egy villámgyors BMW M3 másodpilótája. Karl-Heinz hamar beépül a laza pasik, a gyors autók és a csinos pipik világába, és miután Nicki társaságában egy Mustanggal repeszt egy versenyen, végképp ott ragad. Aztán megint feltűnnek a autó tolvajok: ezúttal egy Ferrarit, egy Maseratit, egy Lamborghinit és egy Vipert lovasítanak meg, amelyek értéke több millió dollár. Karl-Heinz és új barátai akcióba lépnek: el kell kapniuk a tolvajokat, különben soha nem száguldozhatnak szabadon az autópályán anélkül, hogy vitába ne keverednének a rendőrökkel azon az egyetlen helyen, ahol sebességkorlátozás nélkül repeszthetnek... INFÓ A film alapjául egy népszerű videojáték szolgált, amelyből Németországban és világszerte több millió példányt adtak el. Michael Keusch rendező: - Nagyon megtetszett a forgatókönyv, amely igazi popcorn történet. Amikor a Constantin Filmtől elküldték a szüzsét, azonnal fellelkesedtem. Azért gondoltak rám, mert hat hónapon át autókkal foglalkoztam az RTL Crazy Race című produkciójában. Bár amikor kinyitottam a könyvet, és megláttam a címet, hogy Padlógáz, először az jutott eszembe, hogy ó, istenem, nehogy megint autók legyenek. Aztán Los Angelesben találkoztam Robert Kulzerrel, és ő csak annyit mondott: ez csak egy vígjáték, nem komplikált. És akkor igent mondtam a felkérésre. Mindegyik színésznek vezetési tréningen kellett részt venniük. Például Manuelnek van egy veszélyes jelenete egy kötéllel, amelyben őt lehet látni és nem a kaszkadőrt. Ez az amerikai produkciókban mindig jól működik - még ha nem is szeretném összehasonlítani velük -, de ott általában a színész mindent maga csinál. Mindamellett a veszélyes jelenetekben persze ott is kaszkadőrök dolgoznak a színészek helyett, például ha az autók felborulnak vagy összeütköznek. Ezen a forgatáson csak két vagy három autóból lett roncs, és két kamera tört össze... Egy ilyen jellegű filmnél nagyon fontosak az előkészületek. Bonyodalmat okozhat, ha valaki a forgatáson találkozik először egy szituációval. Például az elején az Audi-Klau jelenetben hat Audi száguldott 120 km/órás sebességgel, hol megelőztek egy kamiont, hol meg lemaradtak tőle. Állandó telefonkapcsolatban voltunk a vezetőkkel, hogy éppen mennyire kell lassítaniuk vagy gyorsítaniuk. Ez előzetes kipróbálás nélkül nem sikerülhetett volna. Luke J. Wilkins főszereplő: - Amikor felhívtak, hogy megkaptam a szerepet, azt is közölték, hogy azzal a feltétellel, ha a forgatás megkezdése előtt megszerzem a jogosítványt. Az oktatóm gyorstalpalón tanított meg vezetni, és végül pralinéval kellett megvesztegetnem a vizsgabiztost, hogy elfogadja a rövid gyakorlati időmet. De sikeresen letettem a vezetői vizsgát. Természetesen lehet hasonlóságokat találni a Padlógáz és a Vin Diesel-film, a Halálos iramban között. Nálunk is voltak belevaló kaszkadőrök, akik a levegőben is képesek vezetni az autókat, és akciójelenetek a megengedett legnagyobb sebességnél gyorsabban száguldó Mustangokkal. Azonban az a különbség, hogy a mi főszereplőnk egyáltalán nem hős, aki kezdettől fogva tudja, mit akar, hanem fokozatos fejlődésen megy keresztül. Egy autósfilmben kétségtelenül nincs komoly létjogosultsága a jelentős színészi alakításnak. És a közönséget sem szabad átverni. Egy ilyen film után egyetlen néző sem fog úgy kijönni a moziból, hogy milyen mélyre ható érzelmeket mutatott a főszereplő. Most inkább közönségfilmet csináltunk, egyfajta popcorn mozit, amit reményeink szerint sokan fognak megnézni, hogy szórakozzanak rajta.